-
Életrajz
+
|
"Családja 1781-ben nyert nemességet Némethy András személyében, akinek Antal nevű fia Szabolcs megyében szerzett birtokot.
Némethy Lajos 1840. február 29-én született Budán, a Krisztinavárosban. Atyja, András, magyar királyi helytartótanácsi tanácsos volt, anyja
Sziráki Paula. A házasságból született gyermekek között – két fiú és két leány – Lajos volt a legidősebbik. Középiskolai tanulmányait Budán,
Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. A hittudományokat Esztergomban hallgatta és 1865. július 29-én szenteltetett fel áldozárrá. Főpásztora
1866. augusztus 1-én Szomorra disponálta, hol mint segédlelkész működött. 1868. május 15-én a fővárosba helyeztetett át hasonló minőségben a
vizivárosi Szent Anna templomhoz, majd 1882. július 13-án a belvárosi plébániatemplomhoz. Itt működött 1888. június 2-ig, amidőn
Esztergom-vizivárosi plébánossá neveztetvén ki, a magyar Sionba költözött át. Segédlelkészi idejében mint hitoktató és lelkiatya működött
Schytra István, gr. Dessewffy Aurél, gr. Bánffy Béla és báró Sennyei Pál családjainál. 1875-ben az egyetemi könyvtár újjászervezésekor lépéseket
tett arra, hogy ez intézethez neveztessék ki, de eredmény nélkül. Esztergomban mint plébános 1906-ig működött, közben az ottani irgalmas nővérek
gyóntatója, 1892-től kezdve könyvbiráló, 1894-től kezdve pedig Esztergom-főegyházmegyei könyvtárnok volt. Ez utóbbi minőségében a könyvtár
rendezése körül szerzett magának nagy érdemeket. A könyvtár állományáról betürendes cédulakatalógust készített, kiadta a könyvtár duplumait és
ismertette a könyvtár különböző Exlibriseit. Később, 1896-ban, az esperesi méltóságot is elnyerte.
"... kegyeskednék engem Nagyságod, befolyásdus összekötetései által, a könyvtár melletti alkalmazásra ajánlani."
E látszólag nyugodt életpálya azonban nem volt ment minden rázkódtatástól. Esztergomi működése idejében az Úr jónak látta hű szolgáját a
megpróbáltatások egész sorával meglátogatni. Némethy Lajos nemcsak művelője volt a hazai történettudománynak, de szenvedélyes gyűjtője is a
mult emlékeinek. Esztergomi plébánosi lakása valóságos múzeum volt, amelyben terjedelmes könyvtár mellett képek metszetek, egyházi és világi
régiségek stb. voltak felhalmozva. [...] Otthagyta a plébániát, eltávozott Esztergomból és 1906-ban Grácba, a báró Haynau családhoz ment mint
lelkiatya. Itt élt néhány éven keresztül, majd 1908-ban visszatérve Magyarországba és 1909. december 1-jével nyugdíjaztatva, Nyitra-Bajnán az
iskolatestvérek csöndes rendházában mint lelkiatya élte le utolsó éveit. Itt hajtotta fejét örök nyugalomra 1917. október 8-án."
(Áldásy, p. 3-4.)
"A Simor János halálakor megrepedt esztergomi Szent Ignác harang helyére újat, bár kisebbet állíttatott. 1891-ben a vízivárosi templomot
kívül-belül restaurálta. Helyreállította a Szent István-kápolnát, valamint a Szent Tamás-hegyen a Kálvária keresztjét és stációit is."
(Beke, p. 534.)
Történelmi, régészeti és heraldikai társulatok választmányi tagja, valamint a Szent István Társulat Tudományos Irodalmi Osztályának tagja
Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalapításában, illetve annak működésében is részt vett.
"... de éji nyugalmamnak egy részét is, örömest hoztam áldozatul."
A leendő társulat alapításáról Hampel József (1849-1913) régészt idézve: "Nem vádol senkit – ugymond – hogy mindekkorig nem létesült, de azt hiszi, hogy ideje már a létesítésének, ami annál könnyebb, mert a tudományoknak oly lelkes és jeles művelői vannak a városban, mint Vaszary Kolos bíboros-hercegprimás, Knauz Nándor püspök, Villányi Szaniszló és Némethy Lajos. Hol a műemlékeknek oly kincstára van, mint Esztergomban, ott meg kell becsülni a mult emlékeit." (Sinka 1926, p. 74.)
"A megalakult társulat csakhamar megkezdte működését. Némethy Lajos muzeumőr lelkes buzgalommal fogott hozzá a régiségek összegyűjtéséhez és vásárlásához, amelyeket ideiglenesen a Bibliothekában helyezett el. Már mindjárt a megalakuláskor odakerültek azok a céh-emlékek: levelek, okiratok, könyvek, pecsétek és céhládák, melyeket Récsey Viktor és Brenner Ferenc a városban összeszedtek." (Sinka 1936, p. 75.)
"Esztergomban a Főszékesegyházi Könyvtár vezetője Némethy Lajos inditotta el az Esztergomot és Párkányt szemléltető metszetek, rajzok és a legújabb időkig mindennemű látképek gyüjtését." (Lepold p. 3.)
|
-
Iskolai jegyzetei
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
Budai és nagyszombati középiskolai jegyzetei Barton Józseftől és Hübner Jánostól.
Az esztergomi szemináriumi éveiből a következő tanároktól vannak jegyzetei: Grón Lajos, Toldy János, Hatala Péter, Falka János, Blümelhuber Ferenc, Hidasy Kornél, Réti János és Galambos Kálmán.
|
Munkák
egyházi
-
1. Festpredigt zur Feier des Priester-Jubileums Franz Faichtmajers... 1871.
+
|
"Némethy Lajos korán kezdett a tudomány és irodalom terén munkálkodni. 1871-ben jelent meg nyomtatásban első műve, az ünnepi prédikáció, melyet Faichtmajer Ferenc papi jubileuma alkalmából tartott." (Áldásy p. 4-5.)
|
-
2. A római kath. egyházi szertartások régészeti és magyarázati kézikönyve (Archaeologico-Liturgica). Tanítóképezdék, gymnasiumok, reál- és polgári tanodák számára. Pest. Számos kiadást megélt.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
|
-
3. Nagyboldogasszonyról nevezett budapest-vári főtemplom.
Második bővített munkálat. Esztergom, 1876.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
"Némethy Lajosnak dolgoza-
tai között, melyek a fővárosi templomok és egyházi intézmények történetével foglalkoznak, sorrendben az első, a Nagyboldogasszony-
ról nevezett budavári főtemplom története, melynek második kiadása 1876-ban jelent meg. A nagy szorgalommal, széleskörű apparátussal készült munka a templom történetét és viszontagságait tárja az olvasó elé, az alapítástól kezdve egészen 1873-ig.
|
 bővebben...
|
-
4. Budapest-felsővizivárosi sz. Annáról czímzett plébania-templom rövid története. Budapest, 1876.
+
|
|
"A budavári templom történetének tanulmányozása vitte őt arra, hogy később a budai vizivárosi Szent Anna templom történetével foglalkozzék. Ez a munkája szintén 1876-ban". (Áldásy, 6. p.)
|
-
5. Kögl Ádám Jézus társasági tag és budavizivárosi lelkész életrajza (1707-1771). Esztergom, 1878.
+
|
"Megírta Kögl Ádám jezsuita, buda-vizivárosi lelkész életrajzát is, értékes adatokat szolgáltatott a Budapest II. kerületében fekvő Kálvária történetéhez, melyből, sajnos, manapság már csak a dombtetőn fekvő kis kápolna maradt meg, míg az egyes stációk, melyeket a budai polgárok jámbor kegyelete egymással versengve diszített fel a nagyhéten s amelyekhez a budai hivek nagyszámban zarándokoltak el, egymásután estek áldozatul a modern városszabályozásnak." (Áldásy, p. 6.)
|
|
-
6. A róm. kath. egyházi szertartások tankönyve elemi tanodák számára.
A bpesti róm. kath. egyházkerület által kizárólag elfogadott tankönyv. Budapest, 1879.
+
-
7. Az Ur Jézus legszentebb szívének ábrái. Iconographicus munkálat. Esztergom, 1881.
-
8. Szent István első és apostoli magyar királyról mondott dicsbeszédek irodalma. Budapest, 1881.
+
-
9. Adatok a budai felhévvizi Szent Háromságról nevezett prépostság és káptalan történetéhez. Budapest, 1883.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
10. Adatok Árpádházi boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Ereklyéire vonatkozólag N.-től. Szentté avatása és cultusára vonatkozólag Fraknói Vilmostól. Budapest, 1885.
+
|
"E munka két részre oszlik; az első, Némethytől eredő rész a nála megszokott alapossággal gyüjti össze a Margit kanonizációjára és életére vonatkozó adatokat, míg Fraknói Vilmos tollából eredő második rész a szenttéavatására és kultuszára vonatkozó ujabb adatokat foglalja össze. Ezt a munkát a budapesti egyetem hittudományi kara a Horváth-díjjal tüntette ki." (Emlékbeszéd Némethy Lajosról, 8. p.)
|
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
11. A Budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Budapest, 1885.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
12. Necrologium sacerdotum archi-dioecesis Strigoniensis ab anno 1737-1889. Jussu et sumptu eminent. ac rev. dni Joannis cardinalis Simor principis primatis, archiepiscopi Strigoniensis… publicatum. Strigoni, 1889.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
13. A pesti főtemplom története. I. kötet. Alapításától 1752-ig. Budapest, 1890.
+
A képre kattintva galéria nyílik.
|
"1890-ben pedig megjelent a pesti főtemplom történetéről szóló munkája, annak alapításától 1752-ig. E munkája hét fejezetre oszlik. Az elsőben a kereszténység első behozatalától a tatárjárásig terjedő kort tárgyalja, a II. fejezet Hunyadi Mátyásig, a III. a törökök bejöveteléig terjed, a IV. a török hatalom alatti állapotokat, az V. Az azutáni korszakot tárgyalja. A két utolsó fejezet a Jézus-társaság lelkipásztorkodásá-
val Pesten és a templom építésének korszakaival foglalkozik."
|
|
bővebben...
|
-
14. Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum 1894. jussu et sumtu piae memoriae emin. ac rev. d. Joannis quondam cardinalis Simor… ex authenticis fontibus collegit et notis illustravit. Strigonii, 1894.
+
"A főegyházmegye könyvtárából. Az esztergom-főegyházmegyei könyvtár közvetitésével a következő művek kaphatók:
[...] Némethy Lajos monumentolis műve: Series Parochiarum, mely a magyar egyházi történelem, a biografiai irodalom és a kultur történelem megbecsülhetetlen adatok tárháza. Ára 12 kor." (Esztergom és vidéke, 46. sz. 4. p.)
|
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
15. Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Esztergom, 1896.
+
|
|
"Megjelent: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Közli Némethy Lajos. A nagytudományú s országos nevű történetíró e munkája ujabb bizonyítéka az ő fáradhatlan s szakavatott történeti munkásságának. Különös érdekű ránk, esztergom-megyeiekre, mert millenáris multunk felépitéséhez egy hatalmas emlékkővel járul. Az érdekes s betürendes mutatóval ellátott müvet melegen ajánljuk. - Ára 30 kr." (Esztergom, I. évf. 41. sz., 7. p.)
|
-
16. Adatok a kassai vértanuk történetéhez. Strigonii, 1899.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
17. A márczfalvi prépostság. Budapest, 1900.
+
|
Némethy Lajosnak "legujabban megjelent dolgozata: A márcfalvi prépostság. Melyben a szerző egy eddig ismeretlen prépostságról okmányokból és necrologiumokból meritett adatokat érdekes történetté fűzött össze. Ára 60 fillér." (Esztergom és vidéke, 46. sz. 4. p.)
|
 A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
18. A gyermek Krisztus köntöskéje. Esztergom, 1901.
+
 A képre kattintva galéria nyílik.
|
"a gyermek Krisztus köntöskéjéről szóló kis munkáját, amelynek becse abban van, hogy leközli teljes szöveggel a Historia translationis tunicae d. J. Chr. latin, továbbá ugyan e kérdésről szóló német relációk szövegét, miáltal ezen, ritka kiadásokban megjelent forrásokat könnyebben hozzáférhetőkké tette. Kiterjeszkedik az ereklyék későbbi sorsára, azok kultuszára és ezzel kapcsolatban a Rajnavidéki kegyhelyekre irányuló magyar zarándoklatokra is." (Emlékbeszéd Némethy Lajosról, 8-9. p.)
|
történeti
-
1. Török mecsetek Budán, Budapest. 1878.
+
-
2. Budavár régi helyrajza. Budapest, 1885.
-
3. Vázlatok Budapest múltjából. I. füzet. Budapest, 1886.
+
-
4. Miként jutott 1543-ban Esztergom árulással a török kézbe. Strigonii, 1898.
-
5. Emléklapok Esztergom multjából. Strigonii, 1900.
+
|
"1898-ban jelent meg dolgozata Esztergomnak 1543-ban török kézre való jutásáról, mely helyet talált néhány évvel később megjelent »Emléklapok Esztergom multjából« cimű munkájában is. Ebben a munkában összegyűjtötte azokat az értekezéseket, amelyeket az »Esztergom« cimű napilapban tett közzé. Két tanulmány Esztergom régibb történetének van szentelve; az egyikben II. Endrének a szentkirályi keresztes lovagoknál tett látogatásáról szól ..."
|
 A képre kattintva galéria nyílik.
|
|
bővebben...
|
régészeti
-
1. Tudományos czélu ásatás az esztergomi határban, a szentkirályi földeken, ismerteti: Némethy Lajos. In: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1896, p. 33-54.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
2. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat második évönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1898, p. 121.
+
|
"Némethy Lajos muzeumőr, egyes nevezetesebb tárgyak bemutatása s érdekes magyarázat mellett, a régiségi gyüjtemény mult évi gyarapodását ismerteti. Örömmel jelenti, hogy a kisdunai vashid épitése alkalmával felszinre került leletekből nagyszámu, becses tárgyak birtokába jutott társulatunk. Ezzel kapcsolatban szükségesnek véli, hogy a társulat az örvendetesen gyarapodó régiségi tárgyak alkalmas elhelyezéséről gondoskodjék.
A közgyülés élénk érdeklődéssel hallgatta a tanulságos magyarázatot, s Némethy Lajos urnak a társulat érdekében kifejtett tevékenységeért, lelkes fáradozásáért köszönetet szavaz. Minthogy a régiségtár czéljainak megfelelő helyiség szerzését a társulat anyagi ereje meg nem engedi; azért a közgyülés fölkérendőnek tartja a méltóságos főkáptalant, hogy legalább ideiglenesen helyiségül az egyházmegyei könyvtár egyik termét átengedni kegyeskedjék."
|
-
3. Az "Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" régiség-gyűjteményének leltára, felvette: Némethy Lajos. In: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve, szerk. Rózsa Vitál, Esztergom, Laiszky, 1900, p. 94-147.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárral kapcsolatos
-
1. Az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár többes példányainak lajstroma. Esztergom, 1895.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
2. Az Esztergomi Főegyházmegyei Könyvtár "ex-libris" könyvjegyeinek lajstroma. Esztergom, 1903.
+
|
|
"Az ex-libris kiállítás. Némethy Lajos esztergomi esperes plébános az esztergomi főegyházmegyei könyvtárból nyolc darab igen ritka ex-librises könyvet és tizenegy darab eredeti ex-libris rézlemezt küldött az orsz. magyar iparművészeti múzeum ex-libris kiállitásába. Ez alkalomból igen diszes katalógust is készitett Némethy a főegyházmegyei könyvtár ex-libriseiből, amelyben az illusztrációk az eredeti rézlapok felhasználásával készültek. Az érdekes katalógus szintén ki van állitva az iparmuzeumban. A becses gyarapodásra való tekintettel az igazgatóság elhatározta, hogy az ex-libris kiállitást naponként 9 órától 1-ig dijtalanul tekintheti meg." (Esztergom, VIII. évf. 25. sz., 5. p.)
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
|
"Némethy Lajos műve a külföld előtt. Stuttgartban megjelenő 'Antiquitäten Zeitung' c. előkelő hetilap 48-ik számában kimeritően foglalkozik Némethy Lajos 'Ex-Libris' gyüjteményével, melynek megjelenése alkalmával mi is tájékoztattuk a közönséget. A nevezett német lap szerint ez az első eset, hogy valaki egy egész bibliotheka 'ex-libris' jeleit összaállitsa s ily tudományos módon közzétegye, pedig Trübner Minervája szerint az esztergomi főegyházmegyei könyvtár 107,522 kötetet tartalmaz, következőleg ugyancsak szorgos és fáradtságos feladat jutott a szerzőnek, hogy ez óriási anyaghalmazt átkutatva 550 értékesnél értékesebb 'ex-libris'-t felfedezhessen. - Teljes elismeréssel nyilatkozik továbbá a kritika a mű szakszerű beosztása s az anyag tudományos feldolgozása felől, mely az ex-libris kultusz művelőinek legmesszebb menő igényeit is kielégíti. - Befejező soraiban igy ir a német kritikus: 'Miután ezen alapos munka nem csupán Magyarország, de az egész művelt világ számára jelentőséggel bír, nem mulaszthatjuk el a mű szerzőjének közlését, ki nevét szerénységből elhallgatta. Némethy Lajos esztergomi esperes-plébános, bibliothekarius, e jeles munka szerzője, kinek neve a német irodalomban már előnyösen ismeretes, s kiről Eberstein is mint tekintélyes genealogusról és heraldikusról emlékezik meg.'" (Esztergom, VIII. évf. 50. sz., 4. p.)
|
Esztergomról szóló
-
1. Az esztergom-szenttamási róm. Kath. Alapítványi elemi fitanoda vázlatos története. Esztergom, 1893.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
2. Javaslat Esztergom sz. Kir. Város némely tere és utczája uj megnevezését illetőleg. Esztergom, 1901.
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
Egyéb dokumentumok
+
|
|
A képre kattintva galéria nyílik.
|
-
Felhasznált irodalom
+
Áldásy: Áldásy Antal, Emlékbeszéd Némethy Lajosról : felolvasta az 1918. évi október hó 25-én tartott együttes-ülésen, Budapest, Stephaneum Ny., 1922 (A Szent István Akadémia emlékbeszédei, 1. köt. 4. sz.)
Beke Margit, Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006, Budapest, Szent István Társulat, 2008.
Lepold Antal, Esztergom régi látképei, Budapest, Stephaneum Ny., 1944 (A Szent István Akadémia II. Történelem-, Jog-, és Társadalomtudományi Osztályának értekezései, III. köt. 5. sz.)
Magyar Katolikus Lexikon
Sinka 1926: Sinka Ferenc Pál, Társulatunk megalapítása, Esztergom évlapjai 1926, Esztergom, II. évf. 1-2. sz., p. 73-77.
Sinka 1936: Sinka Ferenc Pál, Jubiláris újjáalakulás, Esztergom évlapjai 1936, Esztergom, VIII. évf. 1-2. sz., p. 72-80.
|
|
