A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
Ha hivatkozni szeretne dokumentumainkra, az egyes dokumentum nyitóoldali URL-jét használja.

"Mert űk őrizik az ti lelketeket..."

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexei



Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár 45 középkori, kézzel írt könyvet, kódexet őriz, melyeknek együttes kiállítása most először valósul meg. A magyarországi egyházi könyvtárak közül a legtöbb kódex gyűjteményünket gazdagítja. Tiszteletünket fejezzük ki az esztergomi érsekeknek, kanonokoknak, adományozóknak, korábbi tulajdonosoknak.

A középkori magyarországi írásbeli kultúra gazdag virágzását a magyar másolóműhelyekben készült 14 kódex reprezentálja. A latin nyelvű kódexek között különös jelentőséggel bír a két magyar nyelvű kézirat, nyelvemlék; a Nagyszombati kódex az óbudai klarissza kolostorban készült; elmélkedéseket, bűnbánatot és gyónást elősegítő írásokat tartalmazó kézirat, valamint a legteljesebb középkori magyar bibliafordítást tartalmazó Jordánszky-kódex. Nevét korábbi tulajdonosáról, Jordánszky Elek (1765–1840) esztergomi kanonokról kapta.

A mai kódexállomány három kézirata, a 12. századi Expositiones super Cantica Canticorum és Szalkai László (1475–1526) esztergomi érsek 1489–1490-ben írt iskoláskönyve, valamint Pesthy Albert érseki helynök kódexe bizonyítottan esztergomi használatban volt 1543 előtt. Az esztergomi érsek és káptalan gyűjteménye az érsekség nagyszombati és pozsonyi tartózkodása alatt tovább gazdagodott liturgikus énekeskönyvekkel és csillagászati művekkel, valamint a 11. századi moissaci bencés apátságban másolt Nagy Szent Gergely (ca. 540–604) kézirattal is. 1555-ben Oláh Miklós (1493–1568) esztergomi érsek adományozta a kétkötetes Bakócz-graduálét az esztergomi egyháznak. A prágai eredetű díszkódex, az Ulászló-graduále, a 16. század első évtizedéből származik, cseh zenei anyagot tartalmaz rendkívül díszes kivitelben, figurális iniciálékkal, lapszéli növény- és állatfigurákkal, köznapi jelenetekkel.

A könyvtár 1853-as Esztergomba való visszaköltözése után Scitovszky János (1785–1866) esztergomi érsek, valamint Dankó József (1829–1895) és Knauz Nándor (1831–1898) esztergomi kanonokok hagyatékaiból négy-négy kódexszel gazdagodott a gyűjtemény. Ezek között szerepel az Énekek énekéhez írt kommentárt is tartalmazó, 12. századi székesegyházi iskoláskönyv és több cseh eredetű kézirat.

A kódexek eredetét és használatát tekintve többségük közép-európai, cseh, bécsi, illetve délnémet, valamint néhány közülük angol, itáliai és francia területről származik. A 12. század végi angol miniatúrafestészet kvalitásos emléke Petrus Lombardus (ca. 1096–1164) zsoltárokhoz írt magyarázata. A középkori egyházi kéziratok gazdag irodalmát, tárházát mutatják be; liturgika, teológia, prédikációirodalom, egyházjog, imakönyv, csillagászat, lexika, iskoláskönyv témában.

A kódexek digitalizált változata megtekinthető az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár honlapjának (www.bibliotheca.hu) Bibliotheca Digitalis/Kódexek oldalán. Tudományos feldolgozásuk az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportban készült.



A kiállítás képei




Kiállított köteteink tárgyfeliratai


Sacramentarium (fragmentum)

Francesco Todeschini-Piccolomini (1439–1503) két levele

Soloneus, Johannes Bedellus (15. század), Johannes Regiomontanus (1436–1476), Bolygómozgás-táblázatok

Expositones in Cantica Canticorum. Annotationes scholasticae. De sepulcris octo priorum Hungariae Regum („Esztergomi rövid krónika")

Fantinus Vallaresso (1392/1393–1443), Libellus de ordine generalium conciliorum et unione Florentina. IV. Jenő pápa (1431–1447) „Laetentur Caeli” bullája (1439. július 6.)

Graduale et missale abbreviatum („Sujánszky-graduále”)

Guido de Monte Rocherii (14. század), Manipulus curatorum. Tractatus de officio missae

Haymo Altissiodorensis (?−ca. 865), Expositiones super Cantica canticorum. Origenes (185−254), In Canticum Canticorum homiliae duae translatore Hieronymo. Williram von Ebersberg (1010−1085), Expositio [metrica] super Cantica canticorum

Nagy Szent Gergely (ca. 540–604), Registrum epistularum libri XIV

Psalterium illuminatum

Petrus Lombardus (ca. 1096–1164), Glossa in psalmos 1–150

Missale Itinerantium canonicorum S. Augustini de Ewig

Psalterium et Cantica cum commentariis

Miscellanea theologica

Panormitanus (1386–1445), Lectura super primo libro Decretalium

Humbertus de Romanis (?–1277), Expositio super Regulam Augustini („Neustifti töredék”)

Lectionarium missae Novacellense („Neustifti evangelisztárium”)

Testamenta XII Patriarcharum – Annales Bohemici (fragmentum)

Commentarius in Iohannis Regiomontani Kalendarium

Graeculus (14. század) és Conradus de Waldhausen (1326–1369) válogatott beszédei

Registrum in sermones de tempore Iacobi de Voragine

Jordánszky-kódex (magyar nyelvű Biblia)

Biblia Latina (Mózes öt könyve, Királyok könyve), Alexander de Villa Dei (ca. 1170–ca. 1250), Summarium Bibliae metricum cum glossis

Nagyszombati kódex. Henrich Suso (1295–1366), Horologium aeternae sapientiae c. mű részleteinek fordítása

Antiphonale Ecclesiae Pragensis ad usum utraquistarum („Dankó-féle huszita antifonárium”)

V. Márton pápa (1417–1431),IV. Jenő pápa (1431–1447) és V. Miklós pápa bullái

Processionale notatum OP („Dankó-processzionále”)

Psalterium glossatum secundum expositionem Nicolai de Lyra

Nagy Szent Gergely (ca. 540–604), Expositio in Cantica Canticorum. Szent Ágoston (354–430), Enchiridion ad Laurentium de fide et spe et caritate. Szent Ambrus (339–397), Hexameron („Maurus barát kódexe”)

Sienai Szent Bernardin (1380–1444), Quadragesimale de Evangelio aeterno

Agenda Ecclesiae Pataviensis

Bakócz-garduálé

Antiphonale Strigoniense. Pars aestivalis

Missale Strigoniense, Augustense ad usum Ecclesiae Posoniensis („Pozsonyi misszále”)

Antiphonale Strigoniense. Pars hiemalis

Psalterium Srigoniense ("Budai" pszaltérium)

Officium hebdomadae maioris

Iacobus de Voragine (ca. 1228–1298), Sermones Dominicales

Nicolaus de Blonie (15. század); Andreas de Broda (1360–1427); Franciscus de Toleto (1423–1479); De arte moriendi

Andachtsbuch

Johannes Milicius (1325–1374), Sermones diversi. Guillaume Perault (1200–1271), Tractatus diversi

Latin–cseh lexikográfiai művek, Latin–cseh szótár ábécérendben. Bartholomaeus de Solentia dictus Claretus (ca. 1320–1370), Lexicon Latino-Bohemicum rhythmicum, verses latin–cseh szótár

Sermonarium


Digitalizált kódexeink itt tekinthetők meg