|
A honlapunkon megjelenő képek mindegyike az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonát képezi, azok engedély nélküli felhasználása, publikálása, közzététele vagy bármilyen kereskedelmi célú felhasználása tilos.
|
 "Mert űk őrizik az ti lelketeket..." 
|
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexei |
|
Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár 45 középkori, kézzel írt könyvet, kódexet őriz, melyeknek együttes kiállítása most először valósul meg. A magyarországi egyházi könyvtárak közül a legtöbb kódex gyűjteményünket gazdagítja. Tiszteletünket fejezzük ki az esztergomi érsekeknek, kanonokoknak, adományozóknak, korábbi tulajdonosoknak.
A középkori magyarországi írásbeli kultúra gazdag virágzását a magyar másolóműhelyekben készült 14 kódex reprezentálja. A latin nyelvű kódexek között különös jelentőséggel bír a két magyar nyelvű kézirat, nyelvemlék; a Nagyszombati kódex az óbudai klarissza kolostorban készült; elmélkedéseket, bűnbánatot és gyónást elősegítő írásokat tartalmazó kézirat, valamint a legteljesebb középkori magyar bibliafordítást tartalmazó Jordánszky-kódex. Nevét korábbi tulajdonosáról, Jordánszky Elek (1765–1840) esztergomi kanonokról kapta. A mai kódexállomány három kézirata, a 12. századi Expositiones super Cantica Canticorum és Szalkai László (1475–1526) esztergomi érsek 1489–1490-ben írt iskoláskönyve, valamint Pesthy Albert érseki helynök kódexe bizonyítottan esztergomi használatban volt 1543 előtt. Az esztergomi érsek és káptalan gyűjteménye az érsekség nagyszombati és pozsonyi tartózkodása alatt tovább gazdagodott liturgikus énekeskönyvekkel és csillagászati művekkel, valamint a 11. századi moissaci bencés apátságban másolt Nagy Szent Gergely (ca. 540–604) kézirattal is. 1555-ben Oláh Miklós (1493–1568) esztergomi érsek adományozta a kétkötetes Bakócz-graduálét az esztergomi egyháznak. A prágai eredetű díszkódex, az Ulászló-graduále, a 16. század első évtizedéből származik, cseh zenei anyagot tartalmaz rendkívül díszes kivitelben, figurális iniciálékkal, lapszéli növény- és állatfigurákkal, köznapi jelenetekkel. A könyvtár 1853-as Esztergomba való visszaköltözése után Scitovszky János (1785–1866) esztergomi érsek, valamint Dankó József (1829–1895) és Knauz Nándor (1831–1898) esztergomi kanonokok hagyatékaiból négy-négy kódexszel gazdagodott a gyűjtemény. Ezek között szerepel az Énekek énekéhez írt kommentárt is tartalmazó, 12. századi székesegyházi iskoláskönyv és több cseh eredetű kézirat. A kódexek eredetét és használatát tekintve többségük közép-európai, cseh, bécsi, illetve délnémet, valamint néhány közülük angol, itáliai és francia területről származik. A 12. század végi angol miniatúrafestészet kvalitásos emléke Petrus Lombardus (ca. 1096–1164) zsoltárokhoz írt magyarázata. A középkori egyházi kéziratok gazdag irodalmát, tárházát mutatják be; liturgika, teológia, prédikációirodalom, egyházjog, imakönyv, csillagászat, lexika, iskoláskönyv témában. A kódexek digitalizált változata megtekinthető az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár honlapjának (www.bibliotheca.hu) Bibliotheca Digitalis/Kódexek oldalán. Tudományos feldolgozásuk az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportban készült. |
A kiállítás képei |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sacramentarium (fragmentum)|
Digitalizált kódexeink itt tekinthetők meg |