Tisztelt Olvasók, Kutatók, kedves Érdeklődők!

A Főszékesegyházi Könyvtár épülete a következő években belső felújításon esik át, emiatt 2014 májusától zárva tart. Ezt követően az épület ismét látogathatóvá válik, megfelelő műemléki környezetben, muzeális funkciókkal, XXI. századi kívánalmak szerint fogadhatja a kutatni vágyókat és a nagyközönséget egyaránt. Szíves türelmüket kérve jelezzük, hogy a könyvtár anyagának használatát a helyben olvasást az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárában (Szent István tér 10., a Szent Adalbert Központban) biztosítjuk, annak nyitva tartási idejében.


Dear readers, researchers, and visitors,

The building of the Cathedral Library is to be renovated inside, that's why it is closed from May 2014. After the renovation, the Library building will be reopened for researchers and visitors in its historic, monumental beauty, partly with the function of a museum, and corresponding to 21st century requirements.

 












2500 Esztergom, Pázmány Péter u. 2.
tel. +36 33 510 130

általános információ
bibliotheca@bibliotheca.hu

MUNKATÁRSAK

Szalai Katalin könyvtárigazgató
szalai.katalin@bibliotheca.hu

Mészáros Zoltán igazgatóhelyettes
meszaros.zoltan@bibliotheca.hu

Nyári Julianna gazdasági vezető
nyari.julianna@bibliotheca.hu

Horváth Mária könyvtáros
horvath.maria@bibliotheca.hu

Török Zsoltné Dobó Judit könyvtáros
dobo.judit@bibliotheca.hu

Kőkúti László gondnok, információtechnológiai munkatárs
kokuti.laszlo@bibliotheca.hu

Chamilla Antalné takarítónő


A Könyvtár lépcsőházában található fali secco interaktív bemutatása

KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

Könyvtárunk múltja hosszú századokra tekint vissza, története szorosan összefonódik a káptalan és az érsekség történetével.


Az esztergomi egyház már a középkorban is egy meghatározott feladatokkal ellátott intézményegyüttest jelentett. A legfontosabb kötelezettsége a liturgikus cselekmények végzése volt. A világi hatalom az oktatást is az egyházra bízta, a székesegyházi iskola vezetése és a tanítás a káptalan feladatai közé tartozott. A 14. század végén önálló intézményként ugyan, de a székesegyházi iskolára alapozva csatolta a káptalanhoz Budai János (?-1427) barsi főesperes az általa alapított Collegium Christit, melynek önálló könyvtára volt. A Collegium anyagi segítséget nyújtott a tanulók külföldi egyetemi tanulmányaihoz.


Az intézményi tevékenységek ellátásához nélkülözhetetlenek voltak a könyvek. A középkori könyveknek nem maradt fenn jegyzéke, de az istentiszteleti cselekményekhez szükséges liturgikus művek az 1397-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint megfelelő számban álltak rendelkezésre. A székesegyház könyveit a használat helyén őrizték, így a liturgikus könyveket a sekrestyében. Ugyanitt kaptak helyet a szentszéki bíróságon használt kánonjogi szöveggyűjtemények is.


Az esztergomi egyház könyvállománya elsősorban ajándékozás révén, valamint az elhunyt káptalani tagok hagyatékából gyarapodott. A gyarapodás másik módja a másolás volt. A székesegyházi scriptoriumban másolt kéziratok közül maradt fenn egy olyan kötet (mai lelőhelye ÖNB Cod.1215.), amelynek bejegyzése szerint: másolását Esztergom várában 1394-ben fejezte be egy Temlinus nevű scriptor.


fel

1543-ban az esztergomi vár török kézre kerülése miatt a káptalan tagjai néhány nélkülözhetetlen kódexszel és kevés nyomtatott könyvvel Nagyszombatba költöztek.


1543 és 1820 között az esztergomi érsek és a káptalan Nagyszombatban, illetve Pozsonyban tartózkodott. A nagyszombati egyházkormányzati központot Oláh Miklós (1493-1568) érsek kezdte kiépíteni. A halálakor, 1568. január 21-én felvett leltár szerint a székesegyház könyvtárában 44 könyv volt. A könyvtár gyarapításában a hagyatékozás az 1611-es nagyszombati zsinat után vált gyakorlattá. A zsinati határozat szerint ugyanis Forgách Ferenc (1560-1615) érsek "az egyházi javadalmazottak holta után maradt könyveket a főegyházi könyvtár részére megtartani parancsolta; mi végre könyvtárul és egyszersmind nyomdául szolgálandó házat vásárolt Nagyszombatban, melybe a kimult érsekek és káptalanbeliek könyvei behelyeztetvén a legújabb időkig őríztettek." (Ocsovszky Ferenc: Az esztergomi főegyház könyvtára. Religio, 1856. I. p. 3.)


A könyvtár jelentős fejlődésnek indult Lippay György (1600-1666), valamint Szelepcsényi György (1595-1685) érsekségének idején. Lippay György saját gyűjteményét gazdagítva 1642-43-ban megvásárolta a Fuggerek 1681 kötetes könyvtárát. Anton Fugger super ex librisével ellátott pergamenkötetek, főként latin, német és olasz nyelvű munkák a 16. század és a 17. század első feléből származnak. Szelepcsényi további vásárlásokkal gyarapította az állományt, mely az 1670-es években megközelítette a 3000 kötetet. Ekkor készült el a könyvtár ma ismert első betűrendes és tematikus katalógusa.


A 18. században az esztergomi káptalan továbbra is Nagyszombatban működött, de az érsekek gyakran tartózkodtak Pozsonyban, ahol Barkóczy Ferenc (1710-1765) külön érseki könyvtárat is alapított. Ezt a gyűjteményt fejlesztette tovább Batthyány József (1727-1799) bíboros, aki Pozsonyban új érseki palotát építtetett, és itt helyezte el könyvtárát, kéziratgyűjteményét. Az ő idejében készültek el a nagyszombati és a pozsonyi gyűjtemények új leltárkönyvei, mutatói. A kor nagy mecénásaihoz hasonlóan segítette a tudós kutatókat, rendelkezésükre bocsátotta gyűjteményeit. Szándéka volt a káptalani könyvtár nyilvánossá tétele is. Kiemelkedő jelentőségű kéziratgyűjteményének jó részét Bél Mátyás (1684-1749) történet- és földrajztudós vármegyeleírásai alkotják.


A török kiűzése után a kanonokok és az érsekség Esztergomba történő visszatérése 1820-ig váratott magára. Ekkor kezdődtek meg a nagyarányú építkezések, a főszékesegyház, a kanonoksor, a prímási palota, és a Főszékesegyházi Könyvtár, a Bibliotheca építése is. Rudnay Sándor (1760-1831) érsek 1821-ben már elrendelte a pozsonyi könyvtár hazaszállítását, és megalapítottak egy újabb káptalani könyvtárat is Esztergomban.


fel

1853-ban Hild József tervei alapján elkészült a könyvtár mostani épülete. Gyakorlatilag három könyvtár állománya került itt elhelyezésre: az 1820-ban alapított káptalani könyvtár, az 1821-ben hazaszállított pozsonyi érseki könyvtár és az 1853-ban Esztergomba szállított nagyszombati káptalani könyvtár. Az egyesített könyvtár állományáról pontos adatokkal rendelkezünk. 1856-ban 54.816 nyomtatott műről és 1391 kéziratról számoltak be, 30 évvel később 63.740 dokumentum szerepel a statisztikában, kéziratokkal és aprónyomtatványokkal együtt. A három könyvtár állományát 1876-tól együttesen kezelték. A további gyarapodás is leginkább hagyatékokból történt. Simor János (1813-1891) önálló érseki könyvtárának megalapításáig (a prímások hagyatékát őrző mai Érseki Simor Könyvtár) az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományába kerültek az esztergomi érsekek könyvtárának kötetei, valamint a kanonoki könyvgyűjtemények. Kiemelkedik ezek közül Kopácsy József (1775-1847) esztergomi érsek 800 kötetes gyűjteménye, Knauz Nándor (1831-1898) kanonok középkori kéziratgyűjteménye, Majer István (1813-1893) kanonok művelődéstörténeti szempontból igen jelentős, 1200 kötetes vegyes gyűjteménye (tanügyi iratok, névtárak, prospektusok), Lepold Antal (1880-1971) kanonok metszetgyűjteménye.


A könyvtár vezetésének szakmai munkáját a 19. században jelentős egyházi, elsősorban tudós személyek végezték. Többek között Knauz Nándor, aki előbb vice bibliothecarius, később könyvtári prefektus volt. De meg kell említenünk a három könyvtár anyagának egyesítésén, újrakatalogizálásán fáradozó, az egységes szakrendszert kidolgozó Feichtinger János (1811-1889) nevét is. A legújabb korban néhány éven át könyvtári prefektusként dolgozott az azóta boldoggá avatott mártír püspök, Meszlényi Zoltán Lajos (1892-1951). A könyvtár történetének, állományának tudományos igényű 20. századi feltárását Kovách Zoltán (1930-1981) kezdte meg. Körmendy Kinga kutatásai új ismeretekkel bővítették az állomány történetéről szóló tudásunkat.


A könyvtár állománya mind tartalmi, mind nyelvi szempontból egyetemes gyűjtőkörűnek tekinthető, hiszen a teológiai, vallási tárgyú művek mellett a világi tudományok szinte minden ága képviselve van az egyes adományozók, hagyatékozók érdeklődésének megfelelően. A dokumentumtípusok sokfélesége figyelhető meg az állományban: táblanyomatot (Biblia Pauperum), számos kódexet, közel 300 ősnyomtatványt, antikvákat, metszeteket, térképeket, kéziratokat, apró- és kisnyomtatványokat, periodikákat őriz a könyvtár. Jelentős az egyházi névtárakat tartalmazó gyűjteményünk (esztergomi, más magyarországi, illetve külföldi egyházmegyék és rendi sematizmusok). A Collectanea különgyűjtemény főleg 18. és 19. századi aprónyomtatványokat és kisnyomtatványokat tartalmaz.


A gyűjtemény páratlan gazdagságára utalnak az RMK- és hungarika kötetek, a nyelvemléket őrző kódexek (Jordánszky-kódex, Nagyszombati-kódex), a Balassa-biblia (benne kézzel feljegyezve Balassi Bálint halálának körülményei), a lövöldi corvina, az óriásfólió méretű Bakócz-graduále és számos művelődéstörténeti ritkaság.


Az állomány feldolgozása az ALEPH integrált könyvtári rendszerrel történik, a már feldolgozott állományrészekről ennek segítségével tájékozódhatnak olvasóink. Könyvtárunk interaktív honlapján nemcsak hasznos információkkal kívánjuk segíteni olvasóinkat, kutatóinkat, hanem a mai kor eszközeivel a szélesebb érdeklődés számára tesszük közkinccsé digitalizált köteteinket, melyek reprezentálják a gyűjteményt, a magyar és az egyetemes katolikus kulturális örökséget.



fel

AZ ÉPÜLET 

Az érsekség hazatelepülése után Rudnay érsek a középkori és újabb könyvállományt ideiglenesen a ferencesek Szent Kereszt templomában helyezte el 1821-ben. A gyűjtemény eredetileg a Várhegyre tervezett épületkomplexum részeként működött volna. Mivel anyagi és statikai okokból ez meghiúsult, a Víziváros déli végén kapott végleges helyet. Mathes János korabeli térképe szerint a könyvtárat a középkori városfal mellett kialakított telektömb szélén helyezték el, részben egy feltöltött árok területén. Itt korábban Batthyány József (1776-1777) érsek sétateret alakított ki, 1829-ben pedig Rudnay házhelyekre osztotta fel. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki nem kezdett építkezésbe, ezért Kopácsy József érsek visszavette azt, és emeletes házat kezdett építeni a könyvtárnak, de 1847-ben bekövetkezett halála félbeszakította a munkálatokat. 1852-ben Scitovszky hercegprímás a telket átadta a főkáptalannak, hogy fejezzék be és tartsák fönn az épületet, amely 1853-ra épült fel, Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban.


A maga korában az épület belső elrendezése egyedülállónak számított. Az építész a teremkönyvtár gondolatától eltávolodva, funkcionálisan elkülönülő helyiségekből álló könyvtárépületet tervezett. Itt került elhelyezésre gyakorlatilag 3 könyvtár állománya: az 1820-ban alapított káptalani könyvtár, az 1821-ben hazaszállított pozsonyi érseki könyvtár, és 1853-ban Esztergomba szállított nagyszombati káptalani könyvtár. Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. A könyvtár II. világháború alatt, 1944-ben megrongálódott, és csak 1961-ben került sor helyreállítására. Műemléki védettséget élvez.



fel

KATALÓGUSOK

online katalógus
az Esztergomi Főegyházmegye Közös Könyvtári Katalógusa
cédulakatalógus
kéziratok katalógusa
a Könyvtárral kapcsolatos szakirodalom

Betűrendes, kézzel írt cédulakatalógus

Az 1960-es évek elejéig beszerzett könyvekről tájékoztat. Szerző, cím, bizonyos esetekben tárgyszó szerinti visszakeresést tesz lehetővé. A katalóguscédulák digitalizált változata innen érhető el.


A Majer-gyűjtemény cédulakatalógusa

Majer István esztergomi kanonok különgyűjteményét (tanügyi iratok, névtárak, prospektusok) tárja fel.


Kéziratok katalógusa

Betűrendes cédulakatalógus, valamint a következő nyomtatott katalógusok:

Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa / Szelestei N. László ; a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadása. - Budapest : MTA Könyvtára, 1984 [!1985]. - 299 p., XXXII t. ; 24 cm. ISBN 963 7301 65 8

Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteményének katalógusa / Beke Margit. - Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 1991. - 164 p. ; 24 cm. - (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, 0138-99559 ; 9.) ISBN 963 200 320 9


fel

ESEMÉNYEK

Befejeződtek a Fugger-gyűjtemény első 35 restaurálásra szoruló kötetével kapcsolatos munkálatok - rövid képes beszámolónkat megtekinthetik itt.

Honlapunk új szolgáltatással bővült: "A Pantheon az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kézirattárában lévő hagyatékok egykori tulajdonosainak szeretne emléket állítani. A bemutatásra kerülő dokumentumok (iskolai jegyzetek, levelek, nyomtatásban megjelent művek kéziratai, jegyzetek etc.) a könyvtárunk elektronikus katalógusában feldolgozott állományrészeket reprezentálják." A Pantheon elérhető a főmenüből, vagy közvetlenül innen .

Az épület felújítása 2015. novembere óta tart. A jelenlegi állapotokról feltöltöttünk pár fotót, melyet itt tekinthetnek meg.

Munkatársaink előadást tartottak az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) 'Az egyházi könyvtárakban őrzött kódexek és kódex-fragmentumok feldolgozása és digitalizálása' című szakmai napon. A beszámoló itt olvasható.

Befejeződött a Fugger-gyűjtemény köteteinek általános tisztítása, valamint a hiányos kötők pótlása - rövid képes beszámolónkat megtekinthetik itt.

A Könyvtár öt kötettel szerepel a Keresztény Múzeum Sankt Pöltenben rendezett kiállításán. Képes híradásunk itt található.

A Könyvtár lépcsőházában található fali secco interaktív bemutatását tekinthetik meg itt.

Honlapunk új funkcióval bővült: megkezdtük a Könyvtár köteteiben található possessori bejegyzések, ex librisek feldolgozását - folyamatosan épülő adatbázisunk a possessores> menüpont alól érhető el.

A Bibliotheca Digitalis újabb kötettel gyarapodott: a hazai egyházjog egyik jeles 16. századi forrása, az ún. Nyás-formulárium megtekinthető itt.

Megkezdtük a Fugger-gyűjtemény digitalizálását. Az elkészült kötetek megtekinthetők itt.

Könyvtárunk egyik legkorábbi fennmaradt katalógusának digitalizált változatát megtekinthetik itt.

Az egyik frissen feldolgozott kötetben lappangó Otrokocsi Foris Ferenc 1689-ben kelt autográf levelének digitális másolata megtekinthető itt.

A szakemberek elkészültek a Bakócz-graduále (2. kötet) első ívének restaurálásával. A levelek visszavarrásakor készített fotóinkat az érdeklődők itt tekinthetik meg.

Könyvtárunk digitális gyűjteményébe, a Bibliotheca Digitalis-ba öt újabb, 15. századi kódexünkről készített digitális másolatot helyeztünk el.

Tekintse meg a Könyvtár kéziratairól dr. Kovách Zoltán által összeírt katalógusunk digitális másolatát.

Az 1960-as évek elejéig beszerzett dokumentumokról készített cédulakatalógus digitális változata felkerült az oldalunkra.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Neuistifti Evangelistarium-ról (1482) készült digitális másolatot.

fel
-->